Ugrás a tartalomhoz

Ticino kanton

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ticino Kanton és Köztársaság
Repubblica e Cantone del Ticino
Ticino kanton zászlaja
Ticino kanton zászlaja
Ticino kanton címere
Ticino kanton címere

FővárosaBellinzona
é. sz. 46° 19′, k. h. 8° 49′46.316667°N 8.816667°EKoordináták: é. sz. 46° 19′, k. h. 8° 49′46.316667°N 8.816667°E
Legnagyobb városLugano
Államformaköztársaság
Vezetők
A Végrehajtó Tanács (Államtanács) elnökeClaudio Zali
Hivatalos nyelvolasz
Beszélt nyelvekolasz, német,
Autonómiaa Svájci Államszövetség kantonja
Csatlakozás a Svájci Államszövetséghez1803
A legutóbbi alkotmány megírása1997

Tagság
Lista
(Svájc részeként) ENSZ
Népesség
Népszámlálás szerint353 343 fő (2018. dec. 31.)[1]
RangsorbanSvájcban 8.
Becsült341 652 fő
RangsorbanSvájcban 8.
Népsűrűség121 fő/km²
Főbb etnikumokolasz
Vallásokrómai katolikus, protestáns
Földrajzi adatok
Terület2812,2 km²
RangsorbanSvájcban 5.
IdőzónaKözép-európai idő (UTC+1)
Közép-európai nyári idő (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznemsvájci frank (CHF)
Nemzetközi gépkocsijelTI
Internet TLD..ch
Közlekedés irányajobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Ticino Kanton és Köztársaság témájú médiaállományokat.

A Ticino Köztársaság és Kanton, németül Tessin, Svájc legdélibb kantonja. Ticino határos Uri, Wallis, Graubünden kantonokkal, illetve Piemont és Lombardia olaszországi régiókkal. Ticino teljesen körülveszi Campione D'Italia olasz exklávét.

Nevét a Ticino folyóról kapta. Ez az egyetlen kanton, ahol az olasz az egyetlen hivatalos nyelv.

Története

[szerkesztés]

Az ókorban a mai Ticino területét egy kelta törzs lakta. Később a Római Birodalom részévé vált. Bukása után Ticinot a nyugatrómai birodalom uralta és a keleti gótok, a lombardok és a frankok lakták.

1403 és 1422 között ezeket a földeket bekebelezte Uri kanton, de később elvesztette. A második ticinói hódítás során Uri, Schwyz és Nidwalden szerzett városokat a mai kanton területéről és megszerezték a teljes Ticino feletti gyakorlati irányítást.

Egészen 1850-ig a Ticinese franco (Ticinói frank) volt Ticino fizetőeszköze, majd ekkor bevezették a svájci frankot

A 19. század elején Ticino volt a legszegényebb kanton Svájcban. Ticino volt az egyetlen része Svájcnak, ahol tombolt szegénység, a nyomorúság és alig volt kiépítve az ipar. 1878-ig a három legnagyobb városban: Bellinzonában, Luganóban és Locarnóban váltakozott a kormányzati székhely. 1878-ban azonban Bellinzona lett az egyetlen főváros.

A jelenlegi kantoni alkotmányt 1997-ben fogadták el.

Földrajz

[szerkesztés]

Lásd még: Ticino hegységeinek listája

Ticino területe 2812 négyzetkilométer. Ticinóban területéhez képest sok erdő és tó található, továbbá több hegy.

A kanton földrajzilag két részre oszlik. Az északi rész hegyvidéki. A hegyvidék völgyei: Ticino-völgy és Maggia völgy . A déli rész a Sottoceneri tavakkal övezett régió. Itt található például a Luganói-tó.

A Ticino folyó a legnagyobb folyó kantonban. Fő mellékfolyói a Brenno a Blenio völgyben és a Moesa a Mesolcina völgyben Graubünden közelében .

Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés]

Alkotmány, államforma

[szerkesztés]

A jelenlegi Köztársasági Alkotmányt 1997. augusztus 18-án hagyták jóvá. Az alkotmány annak érdekében íródott, hogy garantálja a békés életet, az emberi méltóságot, az alapvető szabadságjogokat és a társadalmi igazságosságot állampolgárai számára, valamint fenntartsa a svájci olasz kultúrát és ápolja a kapcsolatot a többi olasz nyelvű kantonnal és a többi olasz nyelvű állammal, elsősorban Olaszországgal.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés]

A Nagytanács (olaszul Gran Consiglio) a kanton törvényhozó testülete, melynek 90 tagját, a képviselőket (Deputati) arányos képviseleti rendszerben választják meg.

A képviselők megbízatása négy évre szól. Évente jelölik ki a Nagytanács elnökét és két alelnökét. A Gran Consiglio Bellinzonában, a tartományi fővárosban ülésezik.

Az öt tagú Államtanács (olaszul: Consiglio di Stato) – nem tévesztendő össze a Szövetségi Tanáccsal – a kanton végrehajtó hatalmát gyakorolja. Az Államtanács másik neve Végrehajtó Tanács, tagjait a Nagytanács jelöli ki.

Közigazgatás

[szerkesztés]

A kantonban jelenleg 157 település van, ezek 38 circoliba azaz alkörzetbe vannak csoportosítva.

Demográfia

[szerkesztés]

Az összlakosság 2012-ben 341 652 fő. A lakosság 25,2%-a azaz 82 794 fő külföldi, a népsűrűség több mint 120 fő négyzetkilométerenként. A lakosság 83,1%-a olasz, 8,3%-a német. A legtöbb bevándorló az egykori Jugoszláviából érkezett.

A lakosság (2011-ben) többnyire római katolikus (69%) és a protestáns (5%).

A hivatalos nyelv az olasz. Ticino lakosságának többsége a svájci olaszt beszéli, ami nagyon hasonlít az olaszra. Ticinóban néhányan még mindig beszélik a lombard nyelvet, illetve annak Ticinese (ticinói) dialektusát és az eredeti Ticinese (ticinói) nyelvet. Ticinóban az olasz nyelv a domináns, de rengeteg turistának az anyanyelve a német, többségük Svájcból érkezik.

Gazdaság

[szerkesztés]

Oktatás

[szerkesztés]

Kultúra

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Bilanz der ständigen Wohnbevölkerung nach Kanton, definitive Jahresergebnisse, 2018. Federal Statistical Office. (Hozzáférés: 2019. augusztus 28.)