Ugrás a tartalomhoz

Ngor kolostor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ngor kolostor
TelepülésQugboxung
Vallásszakjapa
Építés befejezése1429
Elhelyezkedése
Ngor kolostor (Tibet)
Ngor kolostor
Ngor kolostor
Pozíció Tibet térképén
é. sz. 29° 07′ 07″, k. h. 88° 49′ 30″29.118600°N 88.825000°EKoordináták: é. sz. 29° 07′ 07″, k. h. 88° 49′ 30″29.118600°N 88.825000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ngor kolostor témájú médiaállományokat.

A ngor kolostor vagy ngor evam csöden (tibeti: ངོར་ཨེ་ཝམ་ཆོས་ལྡན།, kínai: 鄂尔艾旺却丹寺) kolostor a tibeti Ü-Cang tartományban Sigace prefektúraszintű várostól mintegy 20 km-re délnyugatra. Ez a tibeti buddhizmus szakja iskolájának a második legfontosabb gompája.[1] Itt található egyben a vadzsrajána buddhizmus ngor iskolájának legfőbb temploma is.

Története

[szerkesztés]

A ngor kolostor eredete Ngorcsen Kunga Szangpóig (vagy Kunga Zangpo vagy Kun dga 'bzang po, tibeti: ངོར་ཆེན་ཀུན་དགའ་བཟང་པོ།, 1382-1444) nyúlik vissza, aki 1429-ben alapította ezt a kolostort.[2] Az itt található szanszkrit nyelvű szövegekben gazdag könyvtár nagy hírnévre tett szert, amely szintén tartalmaz 15. századi nevar eredetű festményeket. 18 egykori felsőfokú intézménye közül csupán egyet állítottak helyre, a Lamdre Lhakang-ot. Egykor mintegy 400 szerzetes tanult it, ma már csupán egy tucat él itt.[3][4][5]

A Lamdre Lhakang alatt található egy 60 sztúpából álló felújított sztúpa sor, azonban az egykori mandala festmények hiányoznak róluk. Ezeket ma Japánban őrzik, és a róluk készült dokumentációt ki is adták.[6]

A ngor kolostor egyik jeles alakja Ngorcsen Koncsog Lhundrup, aki a kolostor 10. apátja volt.

A ngor iskola a tantra tanulására és gyakorlására helyezi a fő hangsúlyt. Az iskola szintén neves a hosszú – olykor egész életre szóló – elvonulásairól és szertartásairól. A ngor jelenlegi vezetője Luding Khenpo, aki ma Észak-Indiában él száműzetésben.[7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Dowman (1988), p. 274.
  2. Townsend, Dominique: Ngorchen Kunga Zangpo. The Treasury of Lives: Biographies of Himalayan Religious Masters, 2010. április 1. (Hozzáférés: 2013. augusztus 9.)
  3. Dorje (1999), pp. 276-277.
  4. Dowman (1988), p. 275.
  5. Tucci (1980), p. 37.
  6. Dorje (1999), p. 277.
  7. Mayhew, Bradley and Kohn, Michael. (2005), p. 280.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]