Ugrás a tartalomhoz

Duklai csata

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duklai csata
Emlékmű Felsővízközön
Emlékmű Felsővízközön

Konfliktusmásodik világháború
Időpont1944. szeptember 8.október 28.
HelyszínDuklai-hágó
EredményDöntetlen
Szemben álló felek
 Harmadik Birodalom
Magyar 1919-1946 Magyar Királyság
 Szovjetunió
 Csehszlovákia
Parancsnokok
náci Gotthard Heinrici
náci Harald von Hirschfeld
Magyar 1919-1946 László Dezső
Magyar 1919-1946 Miklós Béla
szovjet Ivan Konyev
szovjet Andrej Grecsko
szovjet Kirill Moszkalenko
Csehszlovákia Ludvík Svoboda
Szemben álló erők
100 000 katona,
2000 tüzérségi ágyú,
350 harckocsi
120 000–150 000 katona,
16 700 csehszlovák katona,
1517 tüzérségi ágyú,
1724 aknavető
1000 harckocsi
Veszteségek
kb. 70 000 összesen Szovjetunió:20 000 halott, 80–120 ezer összesen
 Csehszlovákia: 1265 halott,[1] kb. 4000 sebesült és eltűnt
Térkép
Duklai csata (Lengyelország)
Duklai csata
Duklai csata
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 49° 25′ 03″, k. h. 21° 41′ 58″49.417618°N 21.699371°EKoordináták: é. sz. 49° 25′ 03″, k. h. 21° 41′ 58″49.417618°N 21.699371°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Duklai csata témájú médiaállományokat.

A duklai csata a második világháború egyik ütközete volt a keleti fronton 1944. szeptember 8.október 28. között, a ma Lengyelország és Szlovákia között található Duklai-hágó birtoklásáért, valamint a szlovák nemzeti felkelés helyzetének javításáért. A német–magyar ellenállás erősebb volt a vártnál, és a szovjetek csak nagyon lassan tudtak haladni: egy hónapba telt, mire a hágó mindkét oldala az irányításuk alá került. Az eredeti tervvel ellentétben, hogy öt nap alatt elérik Eperjest, 50 napba került elérniük Felsővízközt, és csupán a hadműveletek kezdete után négy hónappal érték el a kitűzött célt.[2] Az összecsapás a legvéresebb ütközet Szlovákia történelmében,[3] a Kapisó, Chyrowa, Iwla és Głojsce falvak közelében található egyik völgy halálvölgy néven vált ismertté.[4] A csata döntetlen eredménnyel zárult: a szovjetek nem tudták áttörni a védelmet, a tengelyhatalmak pedig a csata után visszavonultak a területről.

Előzmények

[szerkesztés]

1944. augusztus 29-én a német megszállás miatt a tervezett idő előtt kezdetét vette a szlovák nemzeti felkelés. Két nappal később, augusztus 31-én utasították Ivan Konyev marsallt, hogy dolgozza ki egy hadművelet terveit, a Szlovákiába való benyomulásra. A terv az volt, hogy a Duklai-hágón keresztül kelnek át a Kárpátokon,[5] és öt napon belül elfoglalják Eperjes városát.[6]

A csata

[szerkesztés]
Az 534-es magaslat Dukla mellett

A szovjet támadás szeptember 8-án indult meg. Csupán három nappal később, 11-én sikerült Krosnót elfoglalni. A legnagyobb összecsapásokra a Duklától északkeletre lévő 534-es magaslatnál került sor szeptember 10–20. között, mely idő alatt a magaslat több mint hússzor cserélt gazdát. A várost 21-én sikerült elfoglalni, a németek által megerősített korábbi csehszlovák határt október 6-án foglalták el.[6] Ezzel azonban nem ért véget a csata, ugyanis a németek délebbre is rendelkeztek megerősített állásokkal, így a szovjetek még egy hónapig próbáltak áttörni. A szorostól délre és Dobroszlótól nyugatra lévő völgyet a katonák „halálvölgy”-nek nevezték, itt a szovjetek és német páncélosok a kurszki csatához hasonlóan csaptak össze egymással.[4] Október 28-án foglalták el a szovjet erők Felsővízközt.[4] A szorost védő egyik megerősített német állást, az 532-es magaslaton csak november 25-én tudták elfoglalni.[6]

Következmények

[szerkesztés]
Kapisói emlékmű
Kiállított löveg a felsőkomárnoki szabadtéri hadtörténeti múzeumban
A német 97. vadászhadosztály emlékműve Krzanowicében

A szlovák nemzeti felkelés felmentés hiányában vereséget szenvedett, azonban a hágóban lekötött német erőknek köszönhetően tudott mintegy két hónapig kitartani.[7] A szovjetek lassú előrenyomulása a vártnál nagyobb ellenállásnak és a szlovák felkelők felkészületlenségének köszönhető, utóbbiaknak kellett volna megszállniuk a hágót és biztosítani azt, amíg a szovjetek átkelnek.[5]

A szovjet késlekedés és az emiatt elmulasztott segítségnyújtás miatt felmerült olyan gyanú is, hogy a szovjetek – a varsói felkeléshez hasonlóan – itt is gyengíteni kívánták a felkelőerőket, hogy később könnyebben vehessék át a helyi kommunisták a hatalmat.[4]

1949-ben a csehszlovák kormány emlékművet emeltetett a csata helyszínén, Felsőkomárnokban, mely az első olyan település volt, amelyet a szovjetek az akkori Csehszlovákia területén foglaltak el. Később több más emlékművet is emeltek a térségben.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Emlékmű és a csehszlovák hadsereg temetője a Duklai csata emlékére. slovakia.travel. [2012. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
  2. Vladimir Baumgarten, GENERAL LUDVIK SVOBODA: COMMANDER OF THE 1ST CZECHOSLOVAK ARMY CORPS
  3. BATTLE OF THE DUKLA PASS LECTURE
  4. a b c d The Carpatho-Dukla Operation. [2016. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
  5. a b c Battle for Dukla Pass
  6. a b c FACTS ABOUT CARPHATIAN – DUKLA´S OPERATION
  7. Éhn László: Füstbe ment terv – a szlovák nemzeti felkelés. Történelemportál, 2012. augusztus 30. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)

Források

[szerkesztés]
  • Andrusikiewicz J., Boje o Przełęcz Dukielską (w:) "Wierchy" t. 37, Kraków 1968
  • Grzywacz-Świtalski Ł., Z walk na Podkarpaciu, Warszawa 1971
  • Luboński P., Operacja dukielsko-preszowska (w:) Magury’ 83, Warszawa 1983
  • Michalak J., Dukla i okolice, Krosno 1996

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of the Dukla Pass című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:East Carpathian Operation of 1944
A Wikimédia Commons tartalmaz Duklai csata témájú médiaállományokat.