Ugrás a tartalomhoz

Bacoli

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bacoli
Bacoli látképe légifelvételen
Bacoli látképe légifelvételen
Bacoli címere
Bacoli címere
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióCampania
MegyeNápoly (NA)
FrazionékBaia, Capo Miseno, Cappella, Cuma, Faro, Fusaro, Miliscola, Miseno, Scalandrone, Torregaveta
VédőszentSzent Anna
Irányítószám80070
Körzethívószám081
Forgalmi rendszámNA
Népesség
Teljes népesség25 230 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség2062 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság30 m
Terület13,30 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 48′, k. h. 14° 05′40.800000°N 14.083333°EKoordináták: é. sz. 40° 48′, k. h. 14° 05′40.800000°N 14.083333°E
Elhelyezkedése Nápoly térképén
Elhelyezkedése Nápoly térképén
Bacoli weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bacoli témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bacoli község (comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Nápolytól 15 km-re nyugatra, a Flegrei-félsziget területén fekszik. Határai: Monte di Procida és Pozzuoli. Több önálló településből jött létre, amelyek ma frazionéjait adják: Baia, Cappella, Cuma, Fusaro, Miliscola, Miseno és Torregaveta. Ezek egykori görög-római települések voltak a Pozzuoli-öböl partján.

Története

[szerkesztés]

A mai Bacolit alkotó településeket görög tengerészek alapították. A legenda szerint a tengerészeket nappal egy fehér galamb, éjszaka pedig egy rejtélyes furulya hangja vezérelte erre vidékre. Egy másik legenda szerint Héraklész ide hozta Gérüón marháit (latinul boves) és így kapta a település a Bauli nevet.

Az első jelentős város, amelyet a mai község területén megalapítottak, Cumae (görögül Kümé) volt, amely akropoliszának maradványai ma is láthatók. Miután a város Magna Graecia része lett, Cumae lett a vidék központi települése, leigázva a szomszédos népek településeit. A római időkben sikerült megőriznie görög hagyományait. Ekkor épültek meg Misenum hadikikötője, Baiae termái valamint hadiakadémiája.

A birodalom bukása után a vidék gyors hanyatlásnak indult. Ehhez hozzájárultak a sorozatos természeti katasztrófák (elsősorban földrengések és a bradiszeizmikus mozgások miatt). A spanyol alkirályok uralkodása idején, a 17. században kezdték ismét benépesíteni a vidéket. 1919-ig Pozzuoli része volt, ezt követően vált önálló községgé.

Népessége

[szerkesztés]

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói

[szerkesztés]
  • ókori régészeti emlékek:
    • az ókori Baiae maradványai, mely az ókorban a rómaiai egyik kedvenc üdülőközpontja volt hévizeinek köszönhetően.
    • az ókori Misenum romjai, mely a rómaiak egyik legjelentősebb hadikikötője volt.
    • az ókori Cumae városának romjai (a jelentősebb romok Pozzuoli területén vannak)
    • a Villa Servilio Vatia Torregaveta frazionéban
  • Agrippina sírja - egy parti móló mellett található kis romépület, melyben a legendák szerint Nero anyja, Agrippina volt eltemetve. A régészeti kutatások során bebizonyosodott, hogy ez az épület egy ókori színház része volt. Nero anyját, a Lucrinói-tó melletti villájában ölette meg és a baiaei palotája mellett temette el, mely a későbbi építkezések során elpusztult
  • középkori építmények:
    • Baia vára (Castello Aragonese) - az 1500-as években épült egy Julius Caesar által építtetett villa romjaira, hogy a várost a tenger felől támadó kalózok ellen megvédjék
    • Johanna királynő palotája Fusaro frazionéban
  • természeti látnivalók:

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]