Ugrás a tartalomhoz

Barcelona

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barcelona
Fentről lefelé, balról jobbra: barcelonai székesegyház, a Casa Batlló, a Palau Nacional, a városháza és a Szent Család-templom
Fentről lefelé, balról jobbra: barcelonai székesegyház, a Casa Batlló, a Palau Nacional, a városháza és a Szent Család-templom
Barcelona címere
Barcelona címere
Barcelona zászlaja
Barcelona zászlaja
Becenév: Ciutat Comtal, Barna, BCN
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségKatalónia
TartományBarcelona
ComarcaBarcelonès
Rang
  • község Katalóniában
  • város
Hivatalos nyelv
SzékhelyBarcelona City
Kerületei10
PolgármesterJaume Collboni (PSC)
Irányítószám08001–08080
Körzethívószám93
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 660 122 fő (2023)[1]
Népsűrűség15873 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság12 m
Terület102.15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 22′ 57″, k. h. 2° 10′ 37″41.382500°N 2.176944°EKoordináták: é. sz. 41° 22′ 57″, k. h. 2° 10′ 37″41.382500°N 2.176944°E
Barcelona weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Barcelona témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Barcelona (katalánul [bəɾsəˈɫonə], spanyolul [barθeˈlona]) város Észak-Spanyolországban, Katalónia fővárosa.[2] A Földközi-tenger partján található, mintegy 120 km-re délre a Pireneusoktól és a francia határtól. Délen a Llobregat folyó, északon pedig a Besós (spanyolul; katalánul Besòs) folyó határolja. A Generalitat de Catalunya, azaz a 2006-os Katalán Autonómia Statútumban meghatározott intézmények, tkp. a katalán tartományi parlament, elnöki hivatal, tartományi kormány székhelye. Érseki központ és egyetemi város, kiemelkedő európai kongresszusi centrum. Az 1992. évi nyári olimpiai játékok helyszíne. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb kikötővárosa.

Barcelona a második legnépesebb spanyolországi város, valamint a tizenegyedik legnagyobb az Európai Unióban. Barcelona teljes területe 36 településből áll, melyeknek lakossága összesen közel 5 millió fő (2021-es adat).[3] A város területe ezekkel a településekkel együtt 636 km².

Barcelona különböző globális eseményeknek adott helyet, amelyek hozzájárultak a város alakulásához és nemzetközi kisugárzást adtak neki. A legjelentősebbek közé sorolható az 1888-ban megrendezett Világkiállítás, 1929-ben a Nemzetközi Kiállítás, az Olimpiai Játékok 1992 nyarán. A város otthont ad a Mediterrán Unió titkárságnak is.

Manapság Barcelona elismerten globális város kulturális, pénzügyi, kereskedelmi és idegenforgalmi szempontból is. Itt van a Földközi-tenger egyik legfontosabb kikötője, fontos közlekedési csomópont Spanyolország és Franciaország között az autópálya-kapcsolat és a nagysebességű vasúti közlekedése révén. 2019-ben Barcelona repülőterét 52 688 455 utas vette igénybe.

Fekvése

[szerkesztés]

A város Katalónia autonóm közösségben, Barcelona tartományban és Barcelonès járás területén, a Földközi-tenger partján fekszik. 160 km-re, a Pireneusokban húzódó francia határtól délre terül el. A Llobregat és Besòs folyók torkolata közé eső délkeleti partszakaszon, a Barcelonai-síkságon (Llano de Barcelona) található. A Katalóniai-hegységhez tartozó Parti-hegylánc vonulatai szegélyezik, délről a Garraf-hegység, nyugatról a Colserolla. Legmagasabb pontjai a Tibidabo a város északi részén (516 m), városképi jelentőségű dombja a város déli tengerpartja fölé magasodó Montjuïc (spanyolul Montjuic)(185 m).

Éghajlata

[szerkesztés]

Barcelona mediterrán éghajlatú város, kelet-délkeleti és déli határa a Földközi-tenger partja. A tél rövid, viszonylag hűvös, januárban és februárban az átlagos hőmérséklet körülbelül 10 °C, a legmagasabb hőmérséklet általában 13 °C. A nyár száraz, hosszú és meleg (de júliusban és augusztusban a napi maximum hőmérséklet ritkán haladja meg a 30 °C-ot, mivel a szél a tenger felől fúj a szárazföldre.

Fagy a város területén szinte soha nem fordul elő, a pedig nem gyakori jelenség.

A teljes éves csapadékmennyiség mintegy 600 mm. A legcsapadékosabb hónap az október, ekkor mintegy 96 mm eső esik. A legszárazabb hónap a július (27 mm) és a június (38 mm).

Barcelona éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)13,414,615,917,620,524,227,528,025,521,517,014,320,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)4,45,36,78,512,015,718,619,316,712,68,15,711,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)412942495942206185915851628
Forrás: [1]


Barcelona Can Bruixa – Barcelona (1987–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)14,815,617,419,122,526,128,629,026,022,517,915,121,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,89,310,912,516,119,822,723,120,016,511,99,515,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)443133484733254182974547572
Havi napsütéses órák száma1491632002202442623102822191801461382513
Forrás: Generalitat de CatalunyaAgencia Estatal de Meteorología[4]


Népessége

[szerkesztés]

Az agglomeráció népessége meghaladta az ötmillió főt.[5]

Demográfiai adatok

[szerkesztés]
1900–2010
1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1981 1991 2001 2005 2010[6]
533 000 587 411 710 335 1 005 565 1 081 175 1 280 179 1 557 863 1 745 142 1 754 900 1 681 132 1 505 325 1 593 075 1 619 337

A népesség változása az elmúlt években:

A népesség alakulása 1715 és 2023 között
Lakosok száma
37 000
140 000
405 913
1 081 175
1 655 603
1 505 325
1 605 602
1 620 943
1 620 809
1 660 122
1715182018871940196520012006201220172023
Adatok: Wikidata
Barcelona lakosságának alakulása 1900–2005 között az INE szerint

Etnikumok

[szerkesztés]

2005-ben a lakosság mintegy 14%-a bevándorló volt, többségük Romániából, Marokkóból és Latin-Amerikából, különösen Ecuadorból, Peruból, Kolumbiából, Argentínából, a Dominikai Köztársaságból és Bolíviából származik.[forrás?] Az egyéb, említésre méltó nemzetek az olaszok és a franciák. Az elmúlt években [mikor?] egyre több bevándorló érkezik az észak-európai országokból, mint például Angliából.

Nyelvek

[szerkesztés]

A hivatalos nyelv Barcelonában a katalán, emellett a spanyolországi alkotmányban szerepel a kasztíliai (vagy spanyol) is, mint hivatalos nyelv. A lakosok nagy része nem beszél idegen nyelveket.

Történelme

[szerkesztés]

A Barcelona helyén elterülő legősibb település első lakói a kelta layetánok voltak, akik a Tibidabo és a Mons Taber között telepedtek le.

1698‑as Barcelona térkép

I. e. 218-ban a helyi monda szerint Hamilkar Barkasz karthágói hadvezér alapította meg a mai helység elődjét, mely először az ibér Barcino néven tűnt fel a történelmi dokumentumokban.

I. e. 201-ben Scipio római hadvezér foglalta el, majd Augustus császár idején római kolónia lett – előbb Julia Faventia, később Augusta és Pia melléknevekkel.

414-ben, majd 531-ben a nyugati gótok birtokába került, és fővárosukká tették, Athaulf király székhelye volt.

716-ban a mórok Al Hurr Omajjád kalifa vezetésével elfoglalták és Badsalunának nevezték el.

801-ben Jámbor Lajos karoling király a katalán őrgrófság fővárosává tette. 874-ben Barcelona grófjai függetlenséget kaptak. Katalónia és Aragónia egyesülése idején Genova és Velence mellett a Földközi-tenger vezető kereskedővárosává vált.

A 16. században Katalónia fekvése miatt kiesett az Újvilággal való kereskedelem lehetőségeiből, ekkor megrendült Barcelona hatalma is.

1701–13 között, a spanyol örökösödési háborúban a katalánok Habsburg Károly főherceg mellé álltak, szabadságjogokat remélve tőle. 1714-ben a francia Bourbon-házból származó V. Fülöp spanyol király csapatai lerohanták a várost és jelentős részét elpusztították.

1778-ban III. Károly király felszabadította az Amerika felé irányuló kereskedelmet, ismét megnyílt a nagy múltú barcelonai kikötő, a város a király uralma alatt újra fellendült. A 19. században a város visszanyerte hajdani jelentőségét a Földközi-tengeren.

1888. május 20-án nyílt az EXPO Universal, majd 1929-ben az EXPO Internacional. A világkiállításoknak köszönhetően Barcelona jelentős vásárvárossá vált.

A Nemzetközi Kiállítás idején

1931-ben kikiáltották a második spanyol köztársaságot, s ekkor Katalónia függetlenséget kapott. Barcelonában megalakult az első Katalán Parlament, mely a köztársaságpártiakat képviselte. 1937–39 között is itt működött a Köztársasági Kormány, Francisco Franco csapatai csak 1939 januárjában foglalták el a várost.

1975-ben, a diktatúra megszűnése után ismét hivatalos nyelv lett a katalán, majd 1979-ben a spanyol képviselőház elfogadta Katalónia autonómiáját, az autonóm közösség székhelyévé pedig Barcelonát tették.

1992-ben itt rendezték a XXV. Nyári Olimpiai Játékokat.

Barcelona címere a középkorból származik. A Generalitat 2004-ben abban a formában tette hivatalossá, ahogy 1329-ben feltűnt. A címer alapja csúcsára állított négyzet, mely négy részre oszlik. Az első és negyedik mező alapszíne ezüst, benne Szent György, a város védőszentje szimbóluma, vörös színű kereszt látható. A második és harmadik mező alapszíne arany, négy vörös sávval, ami az aragóniai királyok fegyvereinek szimbóluma. A négyzet felső csúcsa felett zárt korona található.

Gazdaság

[szerkesztés]

Barcelona több évtizede jelentős kereskedelmi központ.[7] Az ipar széles skálája megtalálható a városban, legfontosabb közülük a textilipar, a vegyipar, az autóipar, valamint az elektronika és a gyógyszeripar.

Az elmúlt 20 évben számos gyár költözött az (agglomerációba), mint például Terrassába, Sabadellbe vagy Mataróba. Barcelona Spanyolország legnagyobb pénzügyi központja, ezzel a fővárost, Madridot megelőzve. Sok nemzetközi vállalat található a városban vagy a közelében, köztük említendő a Hewlett-Packard, a Bayer AG, az Air Products, a Sony, a Nestlé, az IBM, a Danone és a Citibank. Barcelona otthont ad nagy spanyol cégeknek is, mint például a katalán La Caixa bank vagy a Chupa Chups.

Barcelona volt az egyik első ipari város Európában. A 18. század végén a textilgyártás még kismértékű volt, de a 19. századra fokozatosan bővült. Mára a textil-piac fontos része a gazdaságnak. Híres katalán márka az Armand Basi, Mango, Camper, Adolfo Domínguez és a Desigual.

A turizmus fontos bevételi forrás, ami 1992 óta rendkívüli mértékben megnövekedett. Manapság a városba mintegy 7 millió turista látogat évente (2010-es adat).

Barcelona a Földközi-tenger egyik legnagyobb és legfontosabb kikötője.[8]

Közigazgatása

[szerkesztés]
Barcelona kerületei

Barcelona közigazgatásilag 10 kerületre (distrito) osztható. Minden kerület egyúttal önálló politikai egységként is működik. A területi felosztás alapja történeti eredetű. A legtöbb kerület megfelel azoknak a korábban független településeknek, melyeket a 19-20. században csatoltak Barcelonához. A kerületeket városnegyedekre (barrio) osztják.

Kerületek
A Gótikus negyed egyik utcája
  • Ciutat Vella: Barcelona történelmi központja. Magában foglalja a Gótikus negyedet (Barri Gótic), melyben sok látnivaló és műemlék található. A kerületben sok üzlet és étterem van, éjszakai élete pezsgő. További negyedek: El Raval, La Barceloneta, Barri de la Ribera.
  • Eixample: ebben a kerületben élnek a legtöbben. Utcái egyenesek, egymással párhuzamosak, illetve egymásra merőlegesek – ezeken zajos a forgalom. A kerület tele van üzletekkel, éttermekkel, múzeumokkal, és számos park is található itt. Sok modern épület is épült. A kerület egy kis részét "Gayxample"-nak nevezik, mert itt található a meleg vagy leszbikus bárok, szórakozóhelyek nagy része. A környéken pezsgő az éjszakai élet, sok salsa bár nyílt. Negyedek: Sant Antoni, Esquerra de l'Eixample, Dreta de l'Eixample, Barri de la Sagrada Família, Fort Pienc, Sant Anton.
  • Sants-Montjuïc: ez a terület magában foglalja a híres Montjuic hegyet. A kerületben – annak ellenére, hogy nem annyira központi helyen van – található Spanyolország leghosszabb utcája (Carretera de Sants). Ezen kívül itt van a város legnagyobb vasúti pályaudvara, az "Estació de Sants". Negyedei: Poble Sec, La Marina, La Font de La Guatlla, La Bordeta, Hostafrancs, Sants, Badal.
  • Les Corts: a helybeliek körében népszerű hely. Itt található az FC Barcelona stadionja, a Camp Nou. Negyedei: Les Corts, La Maternitat.
  • Sarrià-Sant Gervasi: ez a kerület az Avinguda Diagonal (Diagonal sugárút) "fölött" található. Itt elegáns apartmanok, házak, híres és drága éttermek találhatóak. A Pedralbes negyed hosszú idő óta a leggazdagabb kerület Barcelonában, luxus villák és nagy családi házak épültek itt. Negyedei: Tres Torres, Sarrià, Vallvidrera, Bonanova, Pedralbes, Sant Gervasi, Putxet-Farró, Galvany.
  • Gràcia: régebben független település volt, csak később csatolták Barcelonához. A kerület nagy labirintushoz hasonló: nagyon szűk utcái és terei vannak. Nem csak katalán családok élnek itt, hanem külföldi diákok, művészek, cigányok, arabok és még sokan mások. A kerületben pezsgő az éjszakai élet. Negyedei: Vallcarca, El Coll, La Salut, Gràcia, El Camp d'en Grassot.
  • Horta-Guinardó: ez a kerület messze van a központtól, hegyvidéki területen fekszik, ezért gyönyörű kilátás nyílik innen Barcelonára. Negyedei: Horta, El Carmel, La Teixonera, El Guinardó (Alt i Baix), La Clota, La Vall D'Hebron, Montbau.
  • Nou Barris (katalánul "új környékek"): ez szintén olyan kerület, ami elég messze van a központtól. Negyedei: Can Peguera, Porta, Canyelles, Ciutat Meridiana, Guineueta, Prosperitat, Vallbona, Verdum, Vilapicina, Roquetes, Trinitat Vella, Trinitat Nova, Torre Baró, Torre Llobeta, Turó de la Peira.
  • Sant Andreu: ez a kerület – annak ellenére, hogy nagyszabású építkezések történtek itt – megőrizte falusi jellegét. Negyedei: La Sagrera, Congrés, Trinitat Vella, Bon Pastor, Sant Andreu, Navas, Baró de Viver.
  • Sant Martí: ez a kerület tengernél található, képe az elmúlt 15 évben jelentősen átalakult. Itt található az olimpiai falu is. Negyedei: Diagonal Mar, Fort Pius, San Martí de Provençals, Poble Nou, La Verneda, El Clot, Vila Olímpica del Poblenou.

Agglomeráció

[szerkesztés]

Barcelona agglomerációjában (spanyolul: Area Metropolitana) több mint 4 millió ember lakik, a lakosság nagy része itt él. Négy sűrűn lakott területet lehet megkülönböztetni:

  • Barcelonés: Barcelonából, Badalonából, L'Hospitaletből, Santa Colomából és Sant Adriából áll. A lakosság ezen a területen több mint kétmillió fő (2006).
  • Vallès Occidental: a várostól nyugatra, a Tibidabo hegy mögött található. Ez a terület magában foglalja többek között Terrassát, Sabadellt, Rubít, Sant Cugatot, Barberàt és Cerdanyolat.
  • Baix Llobregat: a várostól délnyugatra található, többek között a következőkből áll: Cornellà, Sant Boi, El Prat, Gavà, Sant Feliu, Esplugues, Castelldefels és Viladecans.
  • El Maresme: a város északkeleti részénél található, többek között Mataróból, Alellaból, Tianaból, Premià de Marból és El Masnouból áll.

Politika

[szerkesztés]

A város a demokratikus átmenet óta baloldali vezetés alatt állt, 1979 és 2011 között szocialista vezetésű volt a mindenkori polgármester. 2011 és 2015 a jobbközép, liberális Katalán Európai Demokratikus Párt jelöltje volt a városvezető.

Barcelona polgármestere 2015 óta Ada Colau, a BComú (Barcelona en Comú, baloldali és öko-pártokból és mozgalmakból a 2015-ös helyhatósági választásokra alakult) párt jelöltje. A polgármester-asszony mögötti pártok, a BComú, az ERC (Katalán Baloldali Republikánus Párt), PSOE és a CUP (Candidatura d'Unitat Popular, katalán szélsőbaloldali párt) a 41 önkormányzati képviselői helyből összesen 21-gyel rendelkeznek.

Látnivalók

[szerkesztés]
A Sagrada Família templom
Casa Milà
Güell Park
A Torre Glòries, éjszaka a Barça színeiben
MNAC
MACBA
Castell dels Tres Dragons

Eixample, Gràcia

[szerkesztés]

Ciutat Vella

[szerkesztés]
  • Kikötő (kat. Port Vell): Kolumbusz szobra, Aquarium, Maremagnum, Moll de la Fusta sétánya.
  • Ciutadella Park: az 1888–as Világkiállítás helyszíne, benne az Állatkert és a Zoológiai Múzeum.
  • Ramblák (kat. Les Rambles, sp. Las Ramblas):
    • A Plaça Reial klasszicista jellegű árkádos tér, mely a Ramblákról nyílik a Három Grácia-szökőkútjával és Gaudí kovácsoltvasból készült lámpáival.
    • Az Operaház (kat. Gran Teatre del Liceu): 1848-ban épült, 3500 fős befogadóképességű színházi épület.
    • A Perui Alkirálynő Palotája (kat. Palau Virreina): barokk polgári épület, benne az Iparművészeti Múzeummal és a Cambó-gyűjteménnyel.
    • Güell-palota (kat. Palau Güell): UNESCO világörökség, 1885–1889 között készült Gaudí tervei szerint, Güell gróf megrendelésére. 1954 óta Színházi Múzeum, jelenleg restaurálás alatt áll.
    • Erotika Múzeuma
    • A kikötői hatóság központi irodája
      La Buqueria gyümölcs – és halpiac.
  • Gótikus negyed (kat.Barri Gótic, sp. Barrio Gótico): a Mons Taber hegyén, a katedrális körül helyezkedik el.

Sants-Montjuïc

[szerkesztés]

Les Corts

[szerkesztés]

Nou Barris, Sant Andreu, Sant Martí

[szerkesztés]

Parkok

[szerkesztés]
  • Montjuïc: A Montjuïc hegyen sok látnivaló található, többek között az 1992-es nyári olimpiára épített Olimpiai Stadion. Fontos kulturális létesítmények: Katalán Nemzeti Múzeum (MNAC), Joan Miró Alapítvány, CaixaFórum, a Hadtörténeti Múzeum és a Fellegvár. A hegy tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a tengerre és Barcelonára, ezt libegővel lehet megközelíteni.
  • Ciutadella park: Itt tartották az 1888-as vásárt, azóta lett Barcelona híres vásárváros. A parkot a régi várhoz, a Citadellához építették, amit később lebontottak. További épületeket hoztak itt létre, mint például a Katalán Parlament székházát.
  • Güell park (Parque Güell): Antoni Gaudí tervezte, Gracia kerületében található.

Strandok

[szerkesztés]

Barcelonában jelenleg 7 strand található. Ezek közül a legismertebb a Playa de San Sebastián és a Barceloneta.

Barcelonai strandok

Egyéb

[szerkesztés]

A város melletti Collserolai-hegység egyik csúcsán található a collserolai adótorony, amelyben (115 méteres magasságban) egy kilátó is működik.

Kultúra

[szerkesztés]

Ünnepek

[szerkesztés]

Barcelona a spanyol nemzeti ünnepek mellett nagy számú hivatalos helyi ünnepeknek is helyet ad:[9]

  • Január 1.: Cap d'Any (Újév)
  • Január 6.: Dia de Reis (Vízkereszt, Spanyolországban Háromkirályok ünnepe)
  • Február 12.: Festes de Santa Eulàlia (Szent Eulália, Barcelona egyik védőszentjének napja)
  • Május 1.: Festa del Treball (A munka ünnepe)
  • Június 23/24.: Nit de Sant Joan (Szent Iván éjszakája, nagy ünnepségek és tűzijáték)
  • Augusztus 15: Mare de Déu d'Agost (Nagyboldogasszony ünnepe)
  • Szeptember 11.: Diada Nacional de Catalunya (a hivatalos katalán nemzeti ünnep)
  • Szeptember 24.: Mare de Déu de Mercè (Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe)
  • Október 12.: "Fiesta Nacional de España" (hivatalos spanyol nemzeti ünnep)
  • November 1.: Tots Sants (Mindenszentek)
  • December 6.: Día de la Constitución (A spanyol alkotmány napja)
  • December 8.: Día de la Inmaculada Concepción (a Szeplőtelen fogantatás ünnepe)
  • December 25.: Nadal (Karácsony)
  • December 26.: San Esteban (Szent István vértanú ünnepe, Karácsony második napja) )

Gasztronómia

[szerkesztés]

Katalóniában, úgy mint Spanyolország többi részén, négyszer étkeznek naponta. A reggeli általában egy erős kávéból áll(cortado), hozzá valami édes járul, például Churros vagy Cañas. Az ebéd, mint a legtöbb mediterrán városban, itt is délután 2-kor van. Sok éttermi látogató eszik a "Menu del Mediodíá"-t, amely magában foglalja előételt, a főételt és a desszertet. A vacsora hétköznap általában este kilenckor kezdődik, hétvégén pedig este 11-kor.

Barcelonában számos étterem van, kezdve a hagyományos mediterrán konyhától a sushin át az egzotikus thai és brazil vendéglátóhelyekig. Különösen Eixampleban, Graciában, El Bornban és Sant Gervasiban találhatóak jó éttermek. Továbbá, Katalónia Európa egyik legnagyobb borvidéke, híres terméke a Penedes, a Priorat és az Alella.

Mercat de la Boqueria piac a La Ramblan

A katalán konyha kifinomult és természetes, kevés köze van a dél-spanyolországi hagyományos konyhához, (Madrid és Andalúzia), illetve Spanyolország északi partjához (Baszkföld, Galicia). A katalán konyha mediterrán jellegű, hasonló az olasz és a francia konyhához. A fő összetevők helyi termékek, mint például az olívaolaj, a hal, a hüvelyesek, a fokhagyma, a rizs, tenger gyümölcsei és a Földközi-tenger térségében termő számos zöldség, mint például a cukkini, a padlizsán, a paprika, a paradicsom és vöröshagyma.

Katalán ételek:

  • Escalivada: grillezett zöldségek (paprika, paradicsom, padlizsán, cukkini), sok olívaolajjal és ecettel.
  • Aioli: fokhagyma majonézzel
  • Pa amb tomàquet: kenyér (Xapata), paradicsommal, fokhagymával és olívaolajjal
  • Crema catalana: a créme brulée katalán változata
  • Paella: hagyományos valenciai étel (rizs, sáfrány, szárított paprika, különböző tenger gyümölcsei). Egy tipikus katalán változat szerint a puha rizst egy edényben tintahallal kell felszolgálni, így fekete (negre) színű lesz.

Barcelonában több mint 25 piac van, melyek öt vagy hat napon át vannak nyitva. A legnagyobb ezek közül a Mercat de la Boqueria a La Ramblán. Ez a piac állítólag a legszélesebb választékot kínálja a friss termékekből Európában. Itt egész évben nagy mennyiségű friss hal, tenger gyümölcsei, tintahal, rák, homár és kagyló van. Októberben sok gombát árulnak, melyet Barcelona környékén szedtek.

Média

[szerkesztés]

A legolvasottabb napilap a La Vanguardia – spanyol nemzeti napilap – melynek székhelye Barcelonában van. A város rendelkezik számos saját, népszerű és ingyenes újsággal is, köztük megemlítendő a 20Minutos vagy a Que.

A Santa Maria del Mar templom beseje

Barcelonában két helyi televízió is van (BTV és TD8). A város számos rádióadóval rendelkezik.

Oktatás

[szerkesztés]

Barcelonában van Spanyolország legnagyobb oktatási központja. A legfontosabb egyeteme az "Universitat de Barcelona". Ezen kívül népszerű még az Universitat Autònoma de Barcelona (UAB), az Universitat Politècnica de Catalunya, az Universitat Internacional de Catalunya és az Universitat Pompeu i Fabra. Ezenkívül vannak magánegyetemek is, mint például az "ESADE" és az Toulouse Business School, a Barcelonai Európai Üzleti Iskola és az Universitat Ramon Llull.

Vásárlás

[szerkesztés]

Barcelona Európa egyik legnagyobb kereskedelmi központja. Sok bevásárlóközpont van a Gótikus negyedben, El Bornban, Eixampleban és Graciában. Még a távolabbi városrészekben is, mint Sarrià-Sant Gervasi, Sant Andreu, Sants és Les Corts rengeteg üzlet várja a vásárlókat.

A Gótikus negyedben kisebb bolt található, mint például kerámia, spanyol és olasz elegáns ruhák, bőrkabátok, giccses emléktárgyak szakboltjai. Ugyanez vonatkozik El Born kerületre is. Az Avinguda Portal de l'Angel-n (magyarul: Portal de l'Angel sugárúton) nagy spanyol üzletláncok találhatóak, mint a Zara vagy a Mango. A Rambla de Catalunyán sok divatos és olcsó cipőüzlet van, a Placa de Catalunyán pedig egy neves áruház, az El Corte Inglés foglal helyet, amely legfelső emeletéről kilátás nyílik a térre és Passeig de Graciára.

Barcelonában található Európa egyik legnagyobb piaca, a Mercat de la Boqueria.

A barcelonai diadalív

A nagyobb áruházak a hét hat napján, általában 10:00-21:00 vagy 22:00 között vannak nyitva. Szinte minden kisebb üzlet bezár délután a spanyol szieszta idejére, ami 14:00 és 16:00 közé esik.

Múzeumok

[szerkesztés]
  • Katalán Nemzeti Múzeum (kat. Museu Nacional d'Art de Catalunya, sp. Museo Nacional de Arte de Cataluña), rövidítve: MNAC, a világ egyik leggazdagabb román kori gyűjteménye, a Montjuic-on.
  • Kortárs Művészetek Múzeuma (kat. Museu d'Art Contemporani de Barcelona, sp. Museo de Arte Contemporáneo de Barcelona), rövidítve: MACBA, a városközpontban.
  • A Kortárs Kultúra Központja (kat. Centre de Cultura Contemporània de Barcelona, sp. Centro de Cultura Contemporánea de Barcelona), rövidítve: CCCB, a Raval városrészben.
  • Joan Míró Alapítvány (kat. Fundació Joan Miró, sp. Fundación Joan Miró), a katalán festő remekeivel, a Montjuic–on.
  • Picasso Múzeum (kat. Museu Picasso, sp. Museo Picasso de Barcelona), Picasso korai műveinek gyűjteménye a városközpontban.
  • Antoni Tápies Alapítvány (kat. Fundació Antoni Tápies, sp. Fundación Antoni Tàpies), a festő alapítványi múzeuma az Eixample–n.
  • Tudományos Múzeum (kat. Museu de la Ciència i de la Tècnica de Catalunya, sp. Museo de la Ciencia), jelenleg új néven: "CosmoCaixa", a Tibidabo lábánál.
  • Barcelonai Történeti Múzeum (kat. Museu d'Història de la Ciutat), a Barceloneta negyedben, a kikötőben.
  • Observatori Fabra
    Poble Espanyol, Spanyolország építészetét bemutató falumúzeum

Színházak és filmszínházak

[szerkesztés]

A kulturális élet egyik központja az Avenida del Paralelo (kat. Avinguda Paralel), ahol a színpadi élet koncentrálódott, egyik legnevesebb épülete az "El Molino", a katalán Moule Rouge volt (2006 nyarán lebontották).

Barcelona rangos színpadai jelenleg a következők:

Az Eixample és a Ciutat Vella területén több színház is koncentrálódott, ezek a következők: Teatro Condal, Teatro Poliorama, Teatro Romea, Teatro Victoria, és az El Mercat de les Flors, ahol főleg zenei darabokat, komédiákat láthatnak nézői.

A hagyományos színház mellett mozikat is találunk nagy számban a fővárosban: Filmoteca de la Generalidad de Cataluña, Verdi Mozi, Méliès Mozi stb.

Az FC Barcelona Spanyolország egyik világhírű labdarúgócsapata. A klub a spanyol labdarúgó-bajnokság kezdetétől megszakítás nélkül részt vesz az első osztály bajnoki küzdelmeiben.[10] Az egyesületet 1899. november 29-én alapította a svájci Hans Gamper. Az FC Barcelona előbb a katalán regionális bajnokságban és a spanyol labdarúgókupában, később pedig az 1928-ban megalakított egységes spanyol labdarúgó-bajnokságban és a nemzetközi kupákban vált a spanyol, valamint a nemzetközi labdarúgás egyik legmeghatározóbb egyesületévé.[11]

Barcelona második leghíresebb csapata az Real Club Deportivo Español, röviden RCD Espanyol. Saját stadionja is van, melyet Estadi Cornellà-El Prat-nak hívnak.[12] 1997-től 2009-ig a klub hazai mérkőzéseit az Olimpiai Stadionban játszották ami a Montjuïc-hegyen található.

A Circuit de Catalunya versenypálya

Barcelona sportos város. A strandok és a parkok gyakran tele vannak kocogókkal, korcsolyázókkal és kerékpárosokkal. Minden év április-májusában Formula–1-es nagydíjat rendeznek Montmelóban, Barcelonától nem messze.

Olimpiai város

[szerkesztés]
Camp Nou, pálya és lelátó

Barcelona az 1992. évi nyári olimpiai játékok (XXV.) színhelye volt. A rendezvény a városban négy helyszínen zajlott mintegy 168 ország részvételével. A fő helyszín a Montjuïc hegy volt, ahol kiépült az Anilla Olimpica, azaz Olimpiai Ring az egykori olimpiára szánt stadion felújításával. Ugyanezen a helyen áll még a Szent György Sportpalota (kat. Palau Sant Jordí) és a Picornell Sportuszoda is, több más sportpálya kíséretében.

Közlekedés

[szerkesztés]

Tömegközlekedés

[szerkesztés]
Modern metróállomás

Metró

[szerkesztés]

Barcelona kiterjedt tömegközlekedési hálózattal rendelkezik. Mintegy 130 autóbuszjárat, 40 éjszakai buszjárat, 4 villamosvonal és 11 metróvonal van a városban. A magyar HÉV-ekhez hasonlóan Barcelonát és az agglomerációját több elővárosi vasút köti össze. A taxik sárga-feketék, ezek különösen népszerűek az éjszakai közlekedésben.

A metróhálózatot folyamatosan bővítik. Legutóbb az L9-es és az L10-es metróvonal volt építés alatt, elkészültük után közös szakaszuk körülbelül 50 km-es lett és 52 állomással rendelkezik – így ez lett Európa leghosszabb metróvonala. 2010-ben adták át az említett metróvonalak első részeit.

Autóbusz

[szerkesztés]

A legnagyobb belföldi és nemzetközi buszpályaudvar az Estació del Nord. Ide érkezik és innen indul a busz a Girona–Costa Brava nemzetközi repülőtérre, közvetlen közelében van a metró L1 vonalának Arc de Triomf állomása. A regionális buszok elsősorban a Plaça de Catalunya és a Plaça Urquinaona buszállomásokról indulnak és érkeznek.

Villamos

[szerkesztés]

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]

Barcelonában több vasútállomás is található. A legfontosabb közülük az Estació de Barcelona Sants, innen indulnak Spanyolország minden részébe a belföldi vonatok. Az Estació de França állomásról nemzetközi vonatok indulnak Párizsba, Zürichbe, Milánóba, Montpellierbe.

Az agglomerációban lévő településeket elővárosi vonatokkal (katalánul rodalia, spanyolul cercanía) lehet megközelíteni, melyek hasonlóak a magyar HÉV-ekhez. A vonalakat két társaság, a Ferrocarrils de la Generalitat de Catalunya (FGC) és a Renfe Operadora által üzemeltetett Rodalies de Catalunya üzemelteti. A Rodalies de Catalunya (2010 előtt Rodalies de Barcelona) vonatai az alábbi, föld alatti állomásokról indulnak: Passeig de Gràcia, Plaça de Catalunya, Clot, Sant Andreu Comtal és Arc de Triomf. E hálózatok is részét képezik a katalán főváros integrált (elővárosi vonat, autóbusz, villamos, metró) közlekedési rendszerének.

Sants állomásról indulnak a spanyol nagysebességű vonatok (AVE), amelyekkel többek között Zaragozába, Madridba és Sevillába lehet utazni. Madrid és Barcelona között napi 11 vonatpár közlekedik, a menetidő 2 óra és 38 perc. Emellett 15 olyan vonat is jár, ami több helyen is megáll, így több az utazási idő.

Repülőtér

[szerkesztés]

Barcelona saját nemzetközi repülőtérrel rendelkezik, mintegy 15 km-re a városközponttól.

A repülőteret autóval, taxival, városi autóbuszvonalakon (46, L77, L99, PR1, N16, N17), mikrobusz-járatokkal és elővárosi vonattal lehet megközelíteni. Frekventált kapcsolat az Aeorobus, melynek A1, illetve A2 vonala a T1, illetve T2 terminált köti össze a Plaça de Catalunya központi térrel, metróállomással. A tömegközlekedés gyors eszköze az R2-es elővárosi vonat, mely a belvárosi Passeig de Gràcia metró-csomóponttal, illetve az Estació de Sants) és az Estació de França vasúti pályaudvarokkal teremt kapcsolatot. A metró elővárosokat érintő L9-es vonala a tervek szerint 2016-ban éri el a repülőteret, a belvároson áthaladó L2-es vonalnak a repülőtérig történő meghosszabbítását bizonytalan időre elhalasztották.

Az új terminál építésekor 11 000 parkolót létesítettek. A repülőteret az L2-es vonal tervezett meghosszabbítását követően metróval is meg lehet majd közelíteni.

Barcelonától mintegy 100 km-re található Reusban és Gironában is repülőtér.[13]

Híres emberek

[szerkesztés]

Építészek

[szerkesztés]

Szobrászművészek

[szerkesztés]
  • Eusebi Arnau i Mascot (Barcelona, 1864–1933), katalán szobrászművész.
  • Josep Llimona i Bruguera (Barcelona, 1864- Barcelona, 1934), katalán szobrászművész.
  • Josep María Subirachs (Barcelona, 1927. március 11.), szobrász- és festőművész.

Festőművészek

[szerkesztés]
  • Ramón Casas i Carbó (Barcelona, 1866. január 4. – 1932. február 29.) katalán festőművész és grafikus
  • Santiago Rusinol festőművész és író
  • Josep Triadó i Mayol (Barcelona, 1870–1929), katalán festőművész
  • Antoni Tápies i Puig (Barcelona, 1923.december 13.*), katalán festő- és szobrászművész
  • Joan Miró i Ferrà (Barcelona, 1893. április 20. – Palma de Mallorca, 1983. december 25.); katalán festőművész, grafikus és keramikus
  • Josep Maria Sert y Badía (Barcelona, 1876–1945), katalán festőművész.

Előadóművészek

[szerkesztés]
  • José Carreras (Josep Maria Carreras i Coll), (Barcelona, 1946. december 5.) operaénekes, tenor
  • Montserrat Caballé (Maria de Montserrat Viviana Concepción Caballé i Folc), (Barcelona, 1933.) opera-énekesnő, szoprán
  • Álvaro Soler (Barcelona, 1991. január 9.) popénekes, zeneszerző

Más híres emberek

[szerkesztés]
  • Andreas Friz teológiai doktor, jezsuita rendi pap, tanár (1711–1790)
  • Xavier Rubert de Ventós (1939–) katalán filozófus, politikus Barcelonában született, él és tanít
  • Gerard Piqué (1987–) katalán labdarúgó, hátvéd, az FC Barcelona játékosa.
  • Lionel Messi (1987-) argentin labdarúgó, csatár, az FC Barcelona volt játékosa

Városkép

[szerkesztés]
Panorámakép a városról
Panorámakép a városról

Galéria

[szerkesztés]
Képgaléria (kinyitható) >>>>>>>>>>>>>>>>

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Municipal Register of Spain of 2023
  2. Földrajz atlasz - Mozaik Kiadó
  3. Forrás: Idescat. Padró municipal d'habitants. (katalán nyelven). (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  4. Barcelona Can Bruixa – climate (1987–2010) Barcelona.cat, Barcelona City Hall
  5. Population on 1 January by broad age group, sex and metropolitan regions Archiválva 2016. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben. – Eurostat, 2017
  6. Padró municipal d'habitants per sexe. Xifres oficials. Barcelona. 1998–2016 (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2017. január 29.)
  7. A Pallas nagy lexikona - Barcelona
  8. A Pallas nagy lexikona
  9. La web de la ciutat de Barcelona. [2011. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
  10. FC Barcelona.cat. [2009. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 8.)
  11. Az FC Barcelona című, magyar Wikipédia szövegből
  12. RCD Espanyol - Stadium. [2007. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 23.)
  13. Barcelonába gyakran érkeznek ezekről a repülőterekről turisták, mert olcsóbb, így általában ezeket választják

Források

[szerkesztés]
  • Bereznay István: Barcelona (Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda Bp. 1982.) ISBN 963-243-205-3
  • Bede Béla – Lempert Márta: Katalónia (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó, Bp. 1991.) ISBN 963-243-398-X

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Barcelona (Spanje) című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Barcelona című katalán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Barcelona
A Wikimédia Commons tartalmaz Barcelona témájú médiaállományokat.