Velike (Ausztria)

Rábaszentmárton településrésze, egykor önálló község Ausztriában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 17.

Velike (németül: Welten, szlovénül: Velika) Rábaszentmárton településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Velike (Welten)
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangRábaszentmárton településrésze
JárásRábaszentmárton (1971. január 1. – )
Alapítás éve1387
PolgármesterFranz Kern (SPÖ)
Irányítószám8383
Forgalmi rendszámJE
Népesség
Teljes népesség372 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság255 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 55′ 42″, k. h. 16° 04′ 53″46.928200°N 16.081300°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 42″, k. h. 16° 04′ 53″46.928200°N 16.081300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Velike témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gyanafalvától 5 km-re délnyugatra, a Rába jobb partján, a stájer határ mellett fekszik.

Története

szerkesztés
 
Szent Vitus kápolna

A település nevét 1387-ben Velyke Superior et Inferior alakban említik először. Dobra várának uradalmához tartozott.[1] 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Dobra várát az uradalommal együtt a Széchy családnak adományozta. Ekkor a település két részből, Alsó- és Felsővelikéből állt. 1605-ben a Rába völgyével együtt Bocskai hajdúi dúlták fel. 1607-ben a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett. 1720-ban 34 házat számláltak a településen. 1787-ben 85 házában 492 lakos élt. 1830-ban 73 háza volt 506 lakossal. 1857-be 92 házban és 640 lakos élt a településen.

Vályi András szerint „VELIKE. Tót falu Vas Várm. földes ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Sz. Mártonhoz közel, és annak filiája; földgye közép termékenységű, réttyeinek fele jó, szőleje, erdeje, és legelője elég van, Stájer Országba fuvaroznak, és kereskednek.”[2]

Fényes Elek szerint „Velike, német falu, Vas vmegyében, a dobrai uradalomban, 463 kath. lak.”[3]

Vas vármegye monográfiája szerint „Velike, Rábamenti, stájer határszéli község 113 házzal és 681 r. kath. és kevés ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Rába-Szent-Márton, távírója Gyanafalva. A községben határszéli vámot szedtek.”[4]

1910-ben 661, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték. 1971-ben közigazgatásilag Rábaszentmártonhoz csatolták. 2001-ben 372 lakosa volt.

Nevezetességei

szerkesztés
  1. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Külső hivatkozások

szerkesztés